Main menu
Nincsenek események

Dongó+ motor, ki ne akarna egy kis hátszelet?

Azt hiszem, ha valaki azt hallja, hogy „Dongó-motor”, akkor mindenkinek az a pedál alá szerelhető, hazai dörzskerékhajtású kis szerkezet jut eszébe, amely a vadásztöltény gyárban készült.


. Az ősök őse: A második világháborús Styria kerékpárra szerelt Dongó (38 cm3, Vadásztölténygyár) – Palásti Tamás gondosságát dícséri.

(forrás: http://nagykoros.freeblog.hu/archives/2008/04/15/Veteran_motorok_kiallitasa_Nagykoroson/)

Az ábrán is látható Dongó-motor a 60-as években volt kapható. Csak álló helyben oldható, állandó dörzskerékhajtása miatt elég macerás volt a használata és a megbízhatósága is hagyott némi kívánni valót maga után. A motorkerékpár gyártás fellendülésével szépen ki is szorult a piacról, manapság szinte már csak kiállításokon lehet vele találkozni.

2000-ben röppent fel a hír, hogy a Bernardi gyár a Mosquito által tovább fejlesztett dongó-motort hozott forgalomba, ami már határozottan jobb minőségűnek és megbízhatóbbnak bizonyult. Sajnos 2002-ben a gyárat bekebelezte a Peugeot és megszüntették a dörzsmotor gyártását.

Ez így keletkezett űrt próbálták betölteni azon ügyes vállalkozók, akik látva az „orosz dongó” mintájára - Kínában tömegesen - gyártott kis szerkentyű sikerét, 2004-ben ráálltak a hazai importra.

A behozott motornak mindössze annyi köze van a régi magyar Dongóhoz, hogy ezt is kerékpárra kellett ráépíteni. Mindenesetre a jó név választásnak és a valós igénynek köszönhetően már az első évben is több száz Dongó+ fantázia névre hallgató segédmotoros kerékpár rótta a hazai utakat. Természetesen a Dongó+ életében is voltak gyengébb pillanatok.

Például amikor először hallottam az új lehetőségről, akkor hiába kerestem a hivatalos viszonteladói hálózat hozzám legközelebb eső üzletét, szomorúan közölték velem, hogy a bizonytalan behozatal miatt már tavaly megszüntették a forgalmazást.
Aztán 2007-ben az egyik kereszteződésben elsuhant előttem egy motorral hajtott kerékpár. Első ránézésre megtetszett. Nincs dörzshajtás, a motor saját lánckerékkel kapcsolódott a hátsó kerékhez... Egy ilyen kell nekem is!

Hazaérve rávetettem magam az internetre és örömmel láttam, hogy a www.dongomotor.hu oldal újra él és újra van rajta forgalom. Felkerestem a helyi illetékes viszonteladót (aki már nem az és nem ott volt, mint pár éve) és másnap már az ő garázsában személyesen is megcsodálhattam a gépszörnyet. :)

Ahogy múltak a gyermekévek egyre inkább jelentkezett bennem az igény, egy olyan közlekedési eszközre, amellyel nem csak a távolságok leküzdésére lenne lehetőségem, hanem az egyre terebélyesedő pocakom ledolgozásában is segítségemre lenne... Jó-jó, mondhatjuk, hogy erre tökéletesen alkalmas a kerékpár. Igen, de mi van akkor, ha kerékpározás közben elfárad az ember? Mi van akkor, ha túl becsüljük a magunkban rejtőző duracell-t és a visszaútra már nem futja az energiánk? Ilyenkor nagyon kellemetlen haza telefonálni és megkérni a kedvesünket, hogy jöjjön már elértünk utánfutóval (a nagy macsóért, aki ugye biciklivel vág neki a szüleihez vezető nem rövid útnak)...

Már évek óta kerestem azt az eszközt, ami a kerékpárázás felhőtlen élményét azáltal tudná teljessé tenni, hogy adna egy kis biztonságérzetet a (pár)századik kilométer letekerését követő visszaúthoz is.
A leírások alapján a Dongó+-t épp nekem találták ki. A garázsban ott rozsdásodott az 1996-os olimpia alakalmából kibocsájtott Atlanta mountenbike-om, amivel nagyon sok szép és hosszú közös úton voltunk már túl, de a hatalmas tömege és korszerűtlen acélváza miatt már nem igen volt használva. A Tesco gazdaságos kerékpárok miatt értékesíteni képtelen voltam, kidobni meg nem szerettem volna.

A leírások alapján a kevesebb mint 50e-ért kapható készletet bárki fel tudja szerelni a kerékpárjára, de azért nem árt ha a bizonytalankodók szakemberre bízzák azt. Természetesen örömmel álltam be a bizonytalankodók táborába...




 

Szóval így kerültem el abba a bizonyos garázsba Sándorfalván, ahol is megcsodálhattam az új Dongót már kerékpárra szerelve. Nem mondom, hogy el voltam tőle ájulva, mert olyan kis chopperes jellege volt, de különösebben nem is kellett, hogy a külalakjával foglalkozzak, hiszen az enyémnek már adva volt a donorja. Sajnos Zorán (hivatalos megyei forgalmazó és szerviz blog) jelezte, hogy azért nem minden vázba építhető be a motor, mert ehhez kellő hely is kell a váz közepén, a kulacstartó környékén.

Na, nem húzom az időt: a lényeg, hogy sok-sok apró probléma és sok-sok értekezés után elkészült a gépsárkány. Persze ez csak részben igaz, mert idén nyáron még alakítunk rajta egy kicsit felhasználva az eddig összegyűlt tapasztalatokat.




 

Mivel nem igen értek a technikához, így aki többet szeretne megtudni a beépítés módjáról, a csomag tartalmáról, az látogasson el a www.dongomotor.hu oldalra, ahol szinte minden szükséges információ megtalálható.