Egy laza, baráti endurózás Erdélyben

Mivel mostanában elég sokat voltunk tirálozni, így épp itt volt az ideje, hogy megjárassuk egy kicsit a Fektete-tengeri túra óta álló DR-eket. Első felkérésre meglepően sokan rábólintottak a vasárnap hajnali 6 órás indulásra. Azért próbáltunk ilyen korán útrakellni, mert az egyre rövidülő nappalok miatt elégé bekorlátozódott a motoron tölthető órák száma.

Mindenesetre az egész koránkellésünket az első hegyre felérve máris ketté törte Isti barátunk, aki lassítás nélkül fordult vissza összeszedni a valahol útköben elhagyot pótbenzines flaskáját... Hát nem foglaltuk imába a nevét az biztos... Szóval kisebb problémákkal indult a napunk, de azért alapvetően jól haladtunk. A tervünk az volt, hogy megpróbálunk minél messzebb eljutni Siriától úgy, hogy lehetőleg végig úttalan útakon menjünk.

Boci lelkesen vállalta a felvezető szerepét. Ebbe nem csak az alapvetően irányításra termett egyénisége játszotta a szerepet, hanem a hátul motorozókat láthatatlanságba burkoló porfelhő is. Mindenesetre így legalább soha senkinek sem volt ellenére, hogy az út helyett inkább az erdőbe mentünk.

Jó helyeken voltunk, jó társaságba. Kellemesen elfáradtunk - Isti egy kicsit előbb, de végül csak visszaértünk a kocsihoz... Ebben még az sem tudott minket hátráltatni, hogy egyrészt ránk sötétedett, de rendesen... Másrészt a kocsitól kb. 10 km-re a korom sötétben kifogyott a 250-es pampera tankja... Ami már csak azért is izgalmas, mert a 250-es pamperának a 280-assal szembe hatalmas, 8 literes tankja van... és itthon a Boci a kis Dr-be mindösszesen 2-5-3 liter közötti mennyiséget tudott csak beletölteni...

Na, de hadd meséljen helyettem a képek és a videó:

Képek:

Videó: