Main menu
Nincsenek események

Mivel közeleg az augusztus 17-19-ei háromnapos bálnás enduró túra ideje, így arra gondoltam, hogy még utoljára gyorsan leguruljuk a teljes távot, hogy nehogy már menetközben, éleseben érjen majd egy-két meglepetés.

Hosszas unszolás után Mistrál vállalta az utat, de mivel a teljes táv több mint 400 km, ezért már előre jelezte, hogy ő maximum féltávog fog eljönni. Így nem álltam ellen Boci azon ötletének, hogy menjünk kétnapra. De ha két nap és a másodikon csak Boci marad - na, akkor én is inkább már a kis dr-rel megyek... nem szívesen hagytam volna ki egy bociféle visszautat. Az utcsó nap véletlen szerűen és meglepetésnek szánva még Ádám is jelentkezett a gurulásra egy Suzuki Dr800 big nyergébe. Persze ne felejtkezzünk meg Ronyáról sem, aki az XR400-át túrásítja majd erre a 3 naposra és szívesen tesztelte volna ezen a rövidebb guruláson.

Reggel hármonegyed hétkor már ott tobzódtunk Boci kapujába - pakoltuk fel a motorokat az utánfutóra, hiszen így sokkal gazdaságosabb a kiutazás. Nem beszélve arról, hogy Ádám már Pestről magamögött tudott 170 km, és Ronya sem a közelbe lakik - nekik is jól esik a következő két órát autóban tölteni.

A nagy dögök miatt nem is volt olyan egyszerű felerőltetni a futóra az 5 motort, de a végén csak kigurultunk Szeged városából. Nem is álltunk meg csak a határnál, de ott is csak azért mert a határőrök bőszen integettek... aztán Mistrál fejtette meg, hogy az integetés nem a megállásra, hanem épp a gyorsabb haladásra való felszólítás volt - így aztán a határon is alig töltöttünk időt. Kicsit arrébb megálltunk tankolni a kicsit olcsóbb - ellenben sokkal jobb minőségű - román üzemanyagból.

A világos vár tövében rámoltuk le a futóról a motorokat és végtunk neki - a legrosszabb esetben is - a Nagy Bihar csúcsig tervezett nyomvonalnak. Már tervezéskor is jeleztem, hogy van egy hegyhát, aminek a megmászása sarkalatos pontja lenne annak, hogy az első 100 km-ből ne csináljunk egy 150 km-es, kerülőkkel teletűzdelt szakaszt. Sajnos az elmúlt napok esőzése nagyon tönkre vágta az utakat, így a nagy motort bizonytalanul terelgető Mistrál kb. egy óra múlva jelezte, hogy ő elérte az erőtartalékainak a legvégét. Ekkor már túl is voltunk az első 16 km-en, de sajnos a kérdéses hegynek még csak a tövében jártunk.

A következő bő óra arról szólt, hogy megpróbáltunk átjuni a "nagy hegyen", sajnálattal kellett megállapítanom, hogy a küzdelem során az eddig példásan motorozó Ádám is elérte erőtartalékainak a határát - ő is egyre többet hibázott. Így a végén Mistrál motorját Boci, Ádámét meg Taki juttatta fel a hegy tetejére és kénytelen voltam elfogadni, hogy bizony itt nagyobb bandával képtelenség lesz feljönni... Na, ennyit a kerülő mentes bálnatúráról.

Oké - akkor megyünk a nagyon kényelmes, jól kitaposott - ellenben sokkal hosszabb - és aszfaltosabb kerülő úton. Sajnos ennek az elhatározásnak csak nagyon rövid ideig tudtam örülni ugyanis egy megbúvó sziklát olyan szerencsétlenül sikerült a lábtartóról kicsit lelógó ballábommal eltalálni, hogy első felindulásomban úgy éreztem, hogy a teljes lábfejemet letépte... Próbáltam levegőhöz jutni - lassan poroszkáltam tovább. Közben dudával jeleztem Bocinak, hogy gond van. Sajnos már megállni se tudtam - egyszerűen nem bírtam terhelni a bal lábamra.

Ennyit a kétnapos túráról. Gyorsan értekezés: a többiek tovább mennek Gyorokra, ott fürdenek egyet én meg megpróbálok visszaszenvedni a kocsihoz... Azért olyan nagyon nem kell sajnálnotok, mert légvonalban még csak 6 km-re voltunk a kocsitól... ;) Jól haladtunk... Szóval visszamentem, leszevedtem a csízmát - megállapítottam, hogy ránézésre nem is olyan vészes.

Szép sorban megérkeztek a többiek is - felpakoltak, majd Dénes átvállalta a frontéra hazajuttatásának nemes feladatát én meg a hátsó ülésen agonizáltam végig az utat.

Sajnos ennek a szerencsétlen törésnek a következtében idén kénytelne vagyok lemondani az egy hetes triáltúránkat, amire pedig nagyon számítottam - és ami azt hiszem, hogy az év túrája lett volna... :( És bizony magát a bálna túrát is kétségessé tette, nem biztos, hogy addigra lábra fogok tudni állni - de a rmény hal meg utoljára!

Videó: