Main menu
Nincsenek események

Szóval úgy esett, hogy Joci jelezte, hogy az elmúlt napok esőzése miatt mégsem terepen megy a találkára...

Alsóbbrendű aszfaltokon.

 

Oh...

 

OK. Akkor megyek én is a Honda Pantheon 150 2T robogómmal... Azért a robesszal, mert a nagy XT még nem készült el, a többi motoromnak meg olyan szar a szélvédelme, hogy szarrá fagynék rajtuk.

Megegyeztünk, hogy 10:30-kor találkozunk Makón az OMV kútnál. Így is lett.

11 körül már Misi háza előtt toporogtunk - Misi már kitolta a motort, csak ránk várt. Bukó fel - és goooo.... Gondolta ő.

De mi az előző majdnem 50 km-ből okulva megpróbáltunk valami hatékonyabb szélvédelmet magunk köré keríteni. Esőruha, hentes kötény... stb. Jól néztünk ki.

Misi vezetésével előbb Kóbor barátunk balesete helyszínén felállított emléktáblánál álltunk meg pár percre, majd egy motoros boltnál... és végül a találka helyszínén.

 

Nagy meglepetésünkre sok-sok (de nem elég) motor állt az esőfogó alatt... Na, csak elkaptuk őket, pedig azt hittük, hogy senki nem lesz itt...

Kicsit nézelődtünk, amikor is megjelent Döme Robi barátunk, aki tájékoztatott minket hogy a többiek autóba ültek és elmentek fürdeni ... no fene...

 

Dumáltunk egy kicsit, majd még egy kicsit... aztán gyorsan kibeszéltük az ott nem lévőket is... szidtuk, dicsértük... nem is tudom....

 

Beállított Laci bá is...

 

De mivel nagyon úgy tűnt, hogy itt nem lesz motorozás és az ebéd se akart elkészülni. Szóval úgy döntöttünk, hogy haza jövünk - talán itthon kapunk valamit. ;)

 

Ismét a Kóbor-emlékhely közelébe jött rá Misire a megállhatnék. Épp időbe: bevetettük magunkat az út menti bozótosba - leengedtük a fáradt olajat. Megkönnyebbülve mentünk vissza a gépekhez.

- Van itt egy szép kastély, elég jó a terep arra... Megyünk? - veti fel Misi...

- Ezzel a motorral? - ellenkezek...

- A motor szar, de te vagy a Taki - mondja Misi.

Hát mit lehet erre mondani? Indultam előre... nem sokáig, az endurók szépen lassan megelőztek... Kellemes, csak néhol saras út... marasztaló pocsojákkal tarkítva.

Elmegyünk egy szép nagy ház mellett, lendületesen... Majd egy derékmagasságban az úton keresztbe kidőlt tekintélyes fa előtt fejet hajtva vissza a házhoz. Aztán egy nagyon rossz út, majd még rosszabb - bár már-már aszfalt.

Jól esett egy kicsit terepezni.

Orosházán megállunk, kicsit tanakodunk - nem volt túl sok kaland, elég laposra sikerült ez a kiruccanás.

Misi mondja, hogy ha van kedvünk, akkor elkísér minket Fehér tóhoz...

Menjünk.

Mentünk.

Ott vagyunk...

Megcsodáljuk Misis GeoCaching pontját. Megbeszéljük, hogy merre tovább... merre nem szabad és merre nem ajánlott...

Ok, akkor irány a nem ajánlott.

Eleinte még haladunk is a saras utat szegélyezőz füves részen, de az egyik helyen egy mélyebb traktor nyom állja Joci útját. Nehezen veszi az akadályt, de veszi... Misi - ügyesen dönget utána. És Taki se rest - simán bele küldi a trepliig érő nyomba a kis hondát. Pont elférek a nyomba - a kicsit bütykös téli gumi szépen tól... Kit vagyunk. Túl a nehezén...

Gondoltam. De nem...

Egyre elhanyagoltabb részekre érünk, egyre nehezebb forgatni a kormányomat, egyszer még talajmintát is veszek... ez tetszik a többieknek... kis g..cik...

Aztán a vége felé csak beáll az első kerekem és előttünk egy tök saras szakasz. Reménytelen.

A menetirányra merőlegesen van egy klassz rét - neki küldöm a robogót, had pörögjön, hátha kiszabadul az eleje.

Visszaérve lendületesen vetem bele magam a sárba... nagyon nehéz kormányozni. Lehet, hogy beállt a kormány csapágy?? Megyek, de nem az igazi... a lendült sok helyen át segít.

Kiérek az aszfaltra és nem tudok elkanyarodni rajta... a hátulja nyögve tolja a beállt első kereket. Szóval ezért volt olyan érdekes az utolsó 100 m.

Egy gallyal úgy, ahogy kitisztítom. Joci is sarazik valamit... Aztán úgy döntünk, hogy elég a szopásból - most már jó úton megyünk végig...

 

- Aszfalton - kérdem?

- Nem. Jó úton... - mondja Joci és közbe galádul meg-megcsillan a szemébe valami kis gonosz/galád jó indulat...

Elindulunk. Ászfalton... valami Sámson nevű település főútján. Mondanom sem kell, hogy a házakkal együtt az aszfalt is véget ér.

Megyünk tovább az egyre szarabb úton. Misi jelzi - visszamenne haza.

- Majd telefonálunk, ha ki kell ásni a robeszt - mondom neki...

Talán ennek köszönhetően Misi mégis tovább jön velünk. Mert egyrészt nem szeretne kimaradni semmi jóból, másrészt végül is motorozni jöttünk, vagy mi a szösz?

Jól feltöltött földes úton egész jó tempóban haladunk. Tempónkat csak néha töri meg az egész utat beborító tócsák tömkelege.... vagy a néhol akár 10 cm vastagon felhalmozott nagy szemű sóder. Ez való a robesznak.

 

Aztán ez is véget ér.

Előttünk traktorok által széttaposott, vízzel teli nyomvájuk állják.

Reménytelen, de azért már-már nekivágunk, amikor is Misi felugrat a mellettünk húzódó töltésre - vagy mire. Megyünk utána. A töltés teteje csúszik mint a takony, még szerencse, hogy csak pár tucat métert kell rajta mennünk és már húzunk is le az oldalán.

- Itt már jó lesz. Macskaköves út... - biztat minket Joci...

Ja... macskaköves.... meg robogó...

Hát vesekövem mostanában nem lesz, az tuti. Ha nem figyelek, akkor még midig bólogatok...

Persze ez is nagyon elhanyagolt út. Így már meg sem lepődök, amikor egy mély gödör szeli keresztbe az utat - szerencsére csak kb. 30 cm széles. Rutinosan emelem át rajta a robogó elejét - hiába, aki tud, az tud. Majd egy fanyar mosollyal elteszem a hátulja becsapódásától a gerincemen végig gyűrűző ütést... Jól eset.

Pár kilométerrel arrébb megtaláltuk azt, amit a gödörből elvittek: itt egy pukli húzódott keresztbe az úton. Az endurósok persze, hogy nem lassítottak, én meg azt hittem, hogy velük vagyok... Így megállapítottam, hogy a Honda egész ügyesen emeli az elejét és nem is ül össze a teló, amikor újra földet fog.

És vége - végre. Ismét aszfalt.

Misi megnyugszik, elenged minket.

Immár édes kettesben gurulunk be Jocival a reggeli OMV-hez. Tankolok. Kerek 9 liter és 218 km... vagy valami ilyesmi. A lényeg: 4,2 liter/100 km. Azért ez nem is olyan rossz egy kétütemű robogótól. Főleg úgy, hogy nem nagyon volt kímélve.

Jocinak is tetszik a motor teljesítménye, ezért jutalomból ad egy kis 2T olajat, hogy ne világítson már az a fránya piros lámpa.

És hazaértem - kaját kaptam.

Boldog vagyok.

Hozzászólások   

0 #1 Kató zoltán 2015-04-06 17:21
Sámson nevű település? Mármint Békéssámson ? :D
Idézet

Szóljon hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés