Main menu
Nincsenek események

 Ales szerint:

Bemutatkozás:

Mivel nem hiszem,hogy bármelyikőtök ismer,hiszen én sem ismertem Takin kívül senkit, pár sorban bemutatkoznék.14 éves koromtól-33 éves koromig zsinórban motoroztam. Végig próbáltam minden stílust. Hat év szünet után tavaly ősszel sikerült megvennem életem eddigi legöregebb motorját, egy 88'-as évjáratú 600-as Ténérét :) Öreg csókának öreg motor :)

A túra:

Amikor megláttam a túra kiírást, rögtön úgy döntöttem ott a helyem. Azért mertem jelentkezni mert az eredeti kiírás szerint Taki a K55-el jött volna, és úgy gondoltam, ahol a K55 elmegy ott elmegyek én is.

Mivel Mátészalkán lakom sok lett volna egy napra az oda-vissza út + a túra ezért úgy döntöttem, hogy előző este Dunavarsányban alszom. Varsányban Ronyával és Janerral közösen béreltünk szobát.

Szombat reggel ébredés után gyors pakolás, majd kaja és írány a találkozási pont.

A varsányi benzinkuton leeset az állam mikor megláttam Takit és a DRZ-t. Taki zokniban mert éppen csizmát szárított, a K55 helyett meg DRZ király gumikkal felszerelve.Gondoltam nekem annyi  +egy bambi,l esz szopás bőven. Áttekinve a többiek gépein, gondoltam a küszködésben nem leszek egyedül. KTM-ek különböző gumikkal, Transalp, Afrika, MZ, Dominátor stb.

Taki gondolt egyet felpattant a DRZ-re és elindultunk. A túra bevezető szakasza, könnyű homokos talajjal kezdődött, bár gondoltam, hogy az élvezet nem tart sokáig. Jöttek a sáros szakaszok. Itt hamar rá kellet jönnöm, hogy az utcai gumikkal, a kígyó nekem csak jelenthet, mármint ami a mozgásomat illeti. Jött az első perec, és ez volt az utolsó is. Tankon egy hupi és egy törött irányjelző az eredmény. Tudtam mi lesz a következő kiegészítő amire szükségem van: BUKÓCSŐ. Eleinte próbáltam kerülgetni a sarat, de valamiért az én tehenem mindig a sárban kötött ki. Egy-két "tócsa" után már mentem tökön-paszulyon keresztül. Következett a nekem csak büdösbanya rész. Összenőtt sűrű erdő keskeny úttal. Az erdőböl egy kavicsos árkon keresztül jöttünk ki. Gondoltam ennél rosszabb már biztos nem lesz, és ebben Taki mindig meg is erősített :) Egy vizes rétecske következett ahol az Afrikás társunk olyat bukott, hogy még a sisakban is égnek állt a hajam (egy ilyen perec után fel sem bírnék kelni). Majd eljutottunk egy "folyóhoz". Mire odaértem Taki és még pár motoros már a túloldalon voltak. Ekkor jött DeroT. Mondtam, hogy vagy egy kis sár, vagy a víz (kb 70cm). Azt mondta, vagyunk itt elegen és a KTM-el  habozás nélkül átment a túloldalra. Jött a másik KTM-es. Amikor kimondtam a kulcsszót, hogy a másik KTM a vízen közlekedett, gondolkodás nélkül ment át a túloldalra. Tele voltam önbizalommal, "ezerrel" neki a víznek a tehén meg a víz közepén megállt inni. Próbáltam meggyőzni, hogy vigyen át a túloldalra, de a végén én vittem át őt két társam segítségével. Jött az ötperces, na most mi lesz pánikolás. A fülébe súgtam a tehénnek: ha szégyenbe hagysz a sokmillás KTMbácsik előtt, mész a háztul :) A tehén egy-két röffenés után szépen ketyegett (tudta, jobb gazdája sehol sem lenne). A következő kb 20km szakadó esőben lett lemotorozva. A terepről kiérve egy benzinkútnál rövid pihi következett. Itt többen úgy döntöttek, hogy a forró víz a következő cél, többek között a Gebu is (csodálkoztam, hogy az MZ-vel és a laza motoros cuccban eddig is bírta), akivel Szegeden közösen szunyáltunk volna. Búcsuztunk és indultunk tovább. Pár km-t mentünk amikor egy nekem már akkor hegynek tünő homokos dombhoz értünk. A domb közepén egy Transalp tengelyig beásva. A motorokat egyenként kellet felcibálni. Itt volt az a pont (a köcsög hideg esőtől már teljesen átfagytam), amikor döntenem kellett. Vagy tovább megyek és a végén magamba töltök egy éjszakát egy számomra ismeretlen helyen, és körülmények között, vagy irány haza, még 300km aszfalt. A haza út mellett döntöttem, amivel a többiek további haladását is segítettem, mivel itt már csak nekem volt utcai gumim. A hazaút volt a másik küzdés, 300ból 270km eső.

A forró fürdőben már mosolyogva gondoltam vissza az eltelt napra. Ahhoz képest, hogy szinte teljesen idegen volt a csapat, mindenki segített a másikon. Néha egy jó tanács, néha a fizikai segítség jött jól, néha az odafigyelés. Többet tanultam a terepmotorozásról egy nap alatt, mint az elmúlt félévben mióta megvan a motorom.

Jövőre, ha az idő is kegyes lesz hozzám, és Taki is úgy akarja szeretném végigcsinálni.

Mivel személyesen már nem volt lehetőségem, itt szeretném megköszönni Takinak,hogy megszervezte a túrút és a lehetőséget,hogy részt vehettem rata.A többieknek köszönöm a türelmet a bénázasaimért. Remélem lesznek még közös élményeink. Az ilyen élményeket leírni nehéz, ezeket át kell élni.(bocs ha helyszineket vagy neveket kavartam)

Sok sarat, vizet,homokot, kavicsot, mindenkinek amit szeret: Ales