Main menu
Nincsenek események

A BálNaTúrá kiírása mindig meglepetés szerűen történik, kizárólag a www.takacsek.hu oldalon. Ez által is szeretnénk az oldal látogatottságát növelni.
Mi előtt neki fognék az idei beszámolóhoz, lássuk előbb a túra kiírását!

"2018-ban is szervezek egy egyhetes erdélyi offroad motorozást kizárólag nagyköbcentis enduróknak.

A túra full nomád lesz és ahol lehet, ott offroad, ahol nem ott aszfaltos.

Ha szeretnéd tudni, hogy milyen lesz a 2018-as BálnaTúra, akkor előbb nézd meg, hogy milyenek voltak az eddig bálnatúrák! Erre a legjobb, ha végig nézed az alábbi videókat https://www.youtube.com/results?search_query=b%C3%A1lnat%C3%BAra vagy elolvasol itt az oldalon pár cikket róla: http://www.takacsek.hu/index.php/endurozas/balna-tura.

A túrára csak olyan motorral lehet eljönni, amelynek a tömege minimum 170 kg, a lökettérfogata meghaladja az 550 köbcentimétert. A 230 kg-nál nehezebb gépekkel való részvétel csak kellő és kimagasló motoros tudás mellett ajánlott. A legközútibb gumi, amivel még megjelenhetsz az egy TKC80 kategória lehet.

A túra alapvetően önköltséges, a szállás sátorban történik, amit te hozol magaddal - nem akarok kísérő autókat látni. Túraenduróval jössz, túraendurózni fogsz. Minden cuccodat magaddal hozol, csak arra számíts, ami van nálad. Durva eső esetén keresünk panziót. Mindennap időben megállunk sátrat verni, főzőcskézni. Naponta egyszer eljutunk boltba is, ahol bevásárolhatunk (de vett cuccot neked kell tovább vinned). Két tankolás közt soha nem megyünk 250 km-nél többet, de inkább csak 200. A túráról videót készítünk, amelyet a youtube-on majd meg is osztunk. A videó kedvéért néha lassabban és látványosabban közlekedünk. ;)

Az útközben felmerülő motorjavítási problémákat - szűkös lehetőségeink közt - megpróbáljuk közösen megoldani, de mindenkinek legyen a birtokában egy haveri telefonszám, amit megcsörgetve jön a mentés!

A résztvevők maximális száma 10 fő plusz egy-két segítő. A résztvevői listát elsősorban a jelentkezési sorrend határozza meg. Aki későn jelentkezik, az tuti, hogy lemarad. Az elfogadott jelentkezések listáját itt mindig nyomon tudod követni, így láthatod, hogy még van-e szabad hely.

A túra időpontja: 2018.07.23-07.31. (Ez még változhat!)

A jelentkezés menete:

Írsz egy motivációs levelet az rhz kukac freemail pont hu címre, amiben bemutatkozol és leírod, hogy miért is szeretnél pont velünk gurulni. A leveled olyan legyen, hogy akár közkincsé is tehetem... Itt ki kell térned a motoros tapasztalatokra és a motorod típusára is. Erre én pikk-pakk válaszolok, válaszomban jelzem, hogy a fentiek alapján bekerülsz-e az előválogatottak listájára, ha igen - akkor részletesen leírom a további teendőket. Ha nem, akkor se kell elkeseredni - nagyon sok egyéb túra van még az interneten.

 

Na, akkor lássuk... ki lesz az első 10 befutó?

 

Akiknek a jelentkezését már elfogadtam:

  1. Báló Joci (XT600Z Tenere vagy Honda TA650)
  2. Gonda Tibor (Gilera RC600c)
  3. Szabó Csaba (Honda TA700)
  4. Kendi (TT600R)
  5. Fekecs Zsolt (BMW 650 Dakar)
  6. Sebők Róbert (KTM adv 640)
  7. BigJoci (még bizonytalan - tenere, tt vagy valami)
  8. Lipkala (el se fogod hinni, hogy mivel...)
  9. Merk Gábor (most fogja megvenni...)"

 1. nap - 2018. július 23. - Hétfő

Mivel voltak akik az ország egész távoli pontjairól érkeznének, így hivatalosan hétfő estére beszéltük meg a találkozót a makói kempingbe. Ahol majd egy közösen elkészített vacsora mellett megpróbálunk kicsit jobban összeismerkedni...

Szerencsénkre Big Joci és a Sebők csapat pikk és pakk összedobott nekünk egy jó kis csilis babot - a Lipkala által beizzított tűzön.

Idén már többször megpróbáltam egy-egy kirándulást csak és kizárólag a Sony Xperia Z3+-os telefonommal dokumentálni. Most is ezt tettem, így előre is elnézést a minőségért, de egyrészt ott volt Joci, aki majd csinál nektek jó és szép videót, másrészt nekem nagyon nagy könnyebbség volt, hogy nem kellett a videózásra koncentrálnom.

 

2. nap - 2018. július  24. - Kedd

Előbb elvégeztük a mérlegelést:

Tulaj Motor Motor felcuccolva + söfőr felcuccolva
Lipka WR250 170 260
Regál XR650 180 270
Kendy TT600 210 310
Sebők KTM LC6 210 310
Taki DR650RSE 210 330
Zsolt BMW 650 Dakar 230 330
Tibor Girela RC 190 340
Gábor XT600E 200 340
Yoshi Transalp 250 350
Ádi DR 800 Big 240 390
Józsi XTZ660 250 400

A mérlegelésnél azért születtek váratlan meglepetések is... Így például senki nem hitte volna, hogy KTM ilyen nehéz... és azt se, hogy a szöcske is ilyen sokat nyom felpakolva. Mindenesetre azért az tisztán látszik, hogy az össztömeg bőven üti a három mázsát a bálnáknál.

A mérlegelés után irány a Zaránd!

A Zarándon átkelni még szöcskével is kihívás... hát még a bálnákkal, hát még eső után.

A világosi várhoz a sziklás feljáró mellett induló, kicsit lájtosabb nyomvonalat választottam - tanulva abból, hogy tavaly itt Kendi nagyon durván beverte a combját. Sajnos ő is tanult belőle, és bizony a feljárót meglátva simán tovább vitte a mögötte érkezőket aszfalton. Így aztán csak négyen ejtettük meg az első próbatételt. Pedig tudva lévő, hogy a BálnaTúrán az első nap ki KELL esnie azoknak, akiknek ki kell esnie... ;)
A lényeg: a vár közvetlen közelében lévő nagyon meredek feljáró íveket meglepően jól vette az a négy bálna, aki  erre jött... Yoshi még attól sem otszkodott, hogy félúton megállva, minden probléma nélkül simán újra indulja, amikor megállt valakinek segíteni. Le a kalappal a fiúk előtt...

Aztán kellemes kis hegyi ösvényeken átmentünk Kaszojára... vagyis néhol az ösvényt is hanyagoltuk, mert ugye kellett a próbatétel...

 

Az első komolyabb akadály ez az agyagos, nyomvályús feljáró volt:

 

Sajnos az agyagos feljáró, ami nagyon meredek volt és nagyon hosszú is... megette Big Joci Teneréjének a kuplungját. Így őt Kendi visszakísérte Kaszojára és nélküle folytattuk az utat.

 

Ezek után már probléma mentesen estünk be Nadasra, ahol vásárlás közben ért minket egy kis zápor, amit a bolt teraszán simán átvészeltünk - legalább ettünk egy jót.
Így kipihenve vágtunk neki a falut ölelő domboldalnak - egy eddig általunk még soha be nem járt ösvényt választottam, mert nagyon csábítóan vettette hanyatt magát a DR-em láttán. Kellemes élmény volt... az friss esőtől jobban csúszó füves feljáró megint megerősítette Sebők kollegában azt, hogy amikor azt írják a túrakiírásban, hogy bütykös gumi... akkor az nem a traktormintásat jelenti... - nehéz ezekkel a mérnökökkel... önálló gondolataik vannak, meg minden. ;)

A dombtetőre felérve a túloldalt nem igen találtunk nyomot. Egyre sűrűbb és egyre meredekebb lett a borókák által benőtt dombocska. Yoshival kétfelé szaladva kerestük a járható nyomot, de sajnos mindketten kicsit félve mondtuk, hogy itt talán le lehet menni... Végül az általam választott nyom mellett döntöttünk. Yoshi ment előre, én utána... Az első bokor után viszont hiába várta a többieket - nem jöttek... várták az eredményt. A kis galádok. Lekiabáltam a fejüket és most már szépen csapatként haladtunk... csak közben elvesztettük Yoshi nyomait. Hosszas kanyargás után végre leértünk a domb aljába, ahol egy patak által mélyen kivájt meder állta az utunkat. E mellett indultunk meg, gázlót keresni... és akkor akadt meg a szemünk Yoshin, aki egy sziklafalon függőt... - még szerencse, hogy nem őt követtük...

A hegyen átverekedve - úgy döntöttünk, hogy elfáradtul. Sátor állítás, szalonna sütés - alvás.

 

 A keddi nap teljes összefoglalója:

 

3. nap - 2018. július  25. - Szerda

Mivel tegnap még kb. 30 km hiányzott az aznapra tervezett távból, így gyorsan kimentünk aszfaltra és ott behoztuk a lemaradást... Az-az behoztuk volna, ha a Taki Dr-je nem kap defektet, de így legalább mindenkinek volt ideje nyugodt körülmények között megreggelizni. 

Gurahont után tértünk le az aszfaltról. Kellemes murvás utakon csak úgy faltuk a kilométereket. Sajnos a felázott erdei utak nem mindig voltak ebben partnerek, de haladtunk... Egy-két kidőlt fa, egy-két leszakadt út - nem akadály.

Délután egy viszonylag meredek hegyoldalból, az erdőn át kellett lejutnunk a főútra. Ez megakasztotta a társaságot. Előkerültek a fűrészek és a spaniferek is. Közben többször leszakadt az ég, így az esőkabátokat is elő kellett bányászni. Az egyik kopasz hegycsúcson olyan mennydörgés fogadott, hogy nem igen volt kedvünk a csupasz hegytetőn időzni, így gondolkodás nélkül vetettük bele magunkat az alatta csordogáló (az esőzéstől ezt kicsit harciasabb fokozatban űző) patakba... ;)
Sajnos az esőzés miatt kénytelenek voltunk lemondani a track követéséről, amikor is egy tiszányi megvadult víz állta az utunkat. Alsóbbrendű utakon elkeveredtünk Dévára, ahol is az aszfaltozás annyira megzavarta a társaságot, hogy egy szempillantás alatt elvesztettük egymást. Szerencsére a motorozás szabályait betartva, újra összeállt a banda. Kivéve Ádi és Hajnit, akik úgy döntöttek, hogy inkább panzióban töltik a ami éjszakát... - Kendi is velük tartott. Mi egy bővizű patak partján éjszakáztunk... (lehet, hogy a Maros?).

Szerdai nap összefoglalója: