×

Hiba

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló trial/2010-11-21 mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

×

Figyelmeztetés

JFile: :olvasás: Nem nyitható meg a fájl: templates/meet_gavern/css/template.css
JFile: :olvasás: Nem nyitható meg a fájl: /home/takacsek/public_html/components/com_jcomments/js/jcomments-v2.3.js?v=12
JFile: :olvasás: Nem nyitható meg a fájl: /home/takacsek/public_html/components/com_jcomments/libraries/joomlatune/ajax.js?v=4
Main menu
Nincsenek események

[sigplus] Kritikus hiba: A galéria forrásául szolgáló trial/2010-11-21 mappát nem egy alapmappához viszonyított relatív útvonallal adta meg.

Mivel még mindig elfogadható az időjárás, így egy percig sem kellett azon gondolkodni, hogy vajon mivel is töltsük el a hétvégét...

A kezedeti lelkesedés azért vasárnap közeledtével alább hagyott. A beígért két telekocsi helyett végülis csak a törzsgárda (Boci, Gabi, Taki...) jelent meg az indulás helyszínén. S ha már megjelentünk, akkor izibe pakoltunk és húztunk át a határon... Persze előbb még megálltunk Makón a szokásos kisboltunknál - reggelti vásárolni. Sajnálattal vettük észre, hogy a hagyományokkal ellentétben most már lecsúsztunk a zsömléről és a kifliről... Na, mindegy - a lényeg a hegyeken lesz.

10 órakkor már le is pakoltunk, beöltöztünk - esőgúnyákat az autóban hagytuk... jó időre volt kilátásunk. A hegyre felvezető út közepetáján (a kocsitól kb. 2 km-re) észrevettem egy friss hasítékot balra - jeleztem a fiúknak, hogy mi lenne, ha most kivételesen nem a szokásos csapát követnénk. Természtesen vevők voltak rá.

Kiderült hogy a helyiek a könnyebb faszerzés reményében csinálták az ösvényt és susnyás részen elvétve nővő alacsonyabb fák kitermelését szoltálta... Aztán persze elfogyott az út, de lett helyette egy igen meredek, omlós homokos szakadék, aminke az aljába egy kis patak csörgedezett... Hát persze, hogy legurultunk - bár sejtettük, hogy fel már nem igen fogunk tudni menne. A patak partján oldalazgatva haladtunk a csúcs irányába, sok-sok kellemes meglepetéssel tarkított élménymotorzásban volt részünk... Néhol annyira besűrűsödött, hogy kénytelenek voltunk a patak másik partján folytani utunkat - ez azért volt érdekes, mert az omlós talajban a patak mindenütt nagyon mély medret vájt, amit ugye nem is olyan könnyű átszelni.

Sokat élvezkedtünk és még Boci is kezdett megízzadni, amikor is elértük a járható út legvégét: áthatolhatatlan galagonya és rózsabokor zárta el az utunkat. Többször is megpróbáltunk átvágni rajta, de végül mindig kénytelenek voltunk meghátrálni - úgy döntöttünk, hogy visszamegyünk az elejére... Ekkor ütötte meg a fülünket egy alattunk folyó beszélgetés - persze románul. Mivel nem szívesen találkozunk erdőt járó emberkékkel ezért most már sokkal alaposabban jártuk végig a zsákutca peremvidékét és végül találtunk egy vaddisznócsapást, amelyet négykézláb járhatónak véltünk... kb. 10-20 perces takarító munka után úgyéreztük, hogy van remény. Botondot faltörőkosként használva - kisebb karistolásokkal, tüskeszúrásokkal sikerütl kitépni magunkat az erdő fogságából. És ismét azon az úton voltunk, amelyikről pár órája letértünk a firss csapásra - csak kb. 5-600m-rel fentebb...  Jól haldunk...

Mivel már megszoktuk, hogy ismeretlen utakon megyünk, ezért izibe le is tértünk a szokásos nyomvonalról... Mivel elég nyálkás volt minden, nem akartuk bekockáztatni a Wellnes völgybe levivő meredek északi lejtőket, úgy döntöttünk, hogy egy hegyháttal később próbálkozunk... persze ez nem jött össze, mert Boci hírtelen felindulásból leereszkedett egy patak mederbe - azt hitte, hogy ki is fog tudni jönni belőle... Pár 10 percig hagytuk szenvedni, majd úgy döntöttünk, hogy mégis jobb lenne ha nem hagynánk magára a mélybe - kitoltuk, vontuk a mociját...

Most már sokkal óvatosabban választottuk meg a nyomvonalat... Mindenbe belementünk, ami meredek volt és járhatatlan...  Talán ennek volt köszönhető, hogy újabb 2 óra múlva még mindig csak pár kilométert tettünk meg... és azt is ennek köszönhetjük, hogy egyszercsak azon vettem észre magam, hogy nincs nálam a fényképező gépem.

Nem hagytam választási lehetőséget, már indultam is vissza a nyomainkon megkeresni azt... Persze könnyű ezt mondani, de a triál motor alig hagy nyomot magaután - meg persze mint említettem már mindenütt a lehető legnehezetbb helyeken jöttünk eddig, így most azt voltunk kénytelenk visszafelé lekövetni. Végül amikor épp az egyik meredek völgyből közdöttem magam vissza csigatempóba, hogy lássam, ha ott van a gép, látom, hogy a Gabi ott ül a parton és vigyorogva fényképezi az embertelen küzdelmemet... persze, hogy az én gépemmel. Megtalálta.

A nap már igen alacsonyan járt - és a völgykatlan melynek a partján pihegtünk épp a Wellnes felé vezetett, ezért aztán inkább arra folytattuk az utunkat - nem akartunk már nagyon elveszni. A Wellnes a szokásos vehemanciájával fogadott magában minket. Kifejezetten lélekemelő volt a megcsupaszított fáktól láthatóvá válló patakvölgy... nagyon szép helyeken nagyon jót motoroztunk. Persze azért mindig próbáltunk a völgyből kitőrni és a kocsi irányába haladni... Sok-sok sikertelen próbálkozás alatt Gáborral egyre jobban kezdtünk elfogyni. Nagyon sokat kellett taszigálni a motorokat. Az átázott talajon még a triál gumi is nagyon hamar beragódott - tapadás nulla. Persze Boci mindig megmutatta, hogy hogyan kellene ezt csinálni, de néha másodjára már neki sem sikerült a saját (kicsit kitakaított) nyomán feljutnia. Persze ez nem akadályozta abba, hogy pl. egy 3-4m-es szakadékba ne dobja bele a Montesát... szerencsére neki még időben sikerült leugrania. És még nagyobb szerencse, hogy a motor igazából jól tolerálta ez a kis szárnyalást...

Nem volt mese - kezdett sötétedni. Most már nem csak poénból próbálgattuk a feljárókat, hanem élet-halál harcot vívtunk a kitörésért. Végül kitartásunk meghozta az  eredményét... 4 óra körül már a kocsinál voltunk, pakoltuk, indultunk jöttünk...

Jó buli volt - most, hogy tényleg csak a szokásos csapat jött el - talán egy kicsit ütősebb is mind szokott. Pedgi összeségében 30-40km-nél nem mentünk többet... Ej be jó lenne, hogy kb. ekkora kiterjedésű tirál paradicsom itt Szeged környékén.

Videó (olymus mju tough 6200 fényképezővel):

Fényképek:

{gallery}trial/2010-11-21{/gallery}