Main menu
Nincsenek események

Mivel tengnap még százágra sütött a nap és a hőmérő is bőven 10°C felett mutatott, így semmeddig sem tartott rábeszélni egymást egy évzáró triáltúrára a közeli hegyekbe... Persze ez az elhatározásunkat az izibe lehúllott 10-20 cm friss hó és a magyar forint árfolyamesésére is ráverő hőmérséklet visszaesés nagyon megingatta, de az a bogár már ott volt...

Ott volt és rágott.

Hó ide, hideg oda... 5 lelkes ember csak maradt... és volt még két-hátom bizonytalan.

Ahogy eljött az indulás hajnala már mindenki biztos volt. Vagy abba, hogy jön, vagy abba, hogy marad.

Végül csak négyen próbáltuk meg motorokkal megtölteni az amúgy 5 mocit is simán magára vállaló futót... lényegében ez a gurulás volt az "új" szerzeménynek is a főpróbája, most próbáltuk meg először azt, hogy futóval 3-nál több motcit viszünk. A szállítmányozással nem is volt probléma, hála házi lakatusunk - Béla - ügyes átalakítgatásának...

A magyarországi utak holepte, latyagos, csúszós... egyszóval minősíthetelenek voltak. Ahogy átléptük a határt Nagylaknál - mintha egy másik Európába csöppentünk volna... Az úton a hónak még csak nyomát sem láttuk... Hihetetlen, hogy hogyan csinálják de az illetékesek elmehetnének egy kis továbbképzésre hozzájuk...

Megérkezve, gyorsan lepakoltunk - köszönet a magyar utaknak kb. félórás késéssel érkeztünk meg (nem győzöm hangsúlyozni: Romániába is ugyan akkora - sőt - hó esett és még is járhatóak voltak az utak, semmivel sem kellett lassabban mennünk, mint nyáron). Kicsit szálingózott a hó, kicsit hideg is volt... kicsit csúszott minden, de mi lelkesek voltunk... Bemelegítésként leküzdöttük a hegy lábáig kanyargó kis ösvényt... ebbe semmi izgi nem volt.

Jöhet a hegy.

És jött is... lendületesen kezdtünk, jól haladtunk... kb. 200 m-t... aztán kicsit nagyobb lett a meredély... kicsit nyitottabb a terület... a széltől néhol 50-60 cm mély hófúvások voltk az ösvényen, amiből semmit nem lehetett látni... így nem tudtuk kikerülni a sziklákat, a nyomvájúkat. Szóval kezdetét vette a szopás.

Szoptunk.

Na, nem mindenki egyformán... két motoron viszonylag új gumi volt - ők valahogy jobban tapadtak. Persze, hogy kedvüket szegjük megengedtük, hogy a mi motorjainkkal is megmutassák, hogy mennyire egyszerű a feljutás, de bizony nekik is beletört a bicskájuk... Egyszó, mint száz: télen a megfelelő  gumiválasztás vitathatatlan előnyökkel jár. Ettől függetlenül - ki így, ki úgy - mindenki felért a hegytetőre.

Reménykedtem, hogy az erdőbe más lesz a hó álaga, lazább tapadósabb. Tévedtem.

Az erdei utakon való közlekedés is kemény kihívás elé állított minket - főként úgy, hogy a hóesés előtt egy-egy traktor, terepjáró iszonyat mély vájatokat hasított az út két oldalára. Azért küzdöttünk férfiasan.

Kétszer kellett az útradölt fát úgy kikerülni, hogy kicsit leereszkedtünk az útmelletti hegyoldalra is... mindkétszer vért ízzadtunk, amíg sikerül újra az útra visszatérnünk... Szóval most tényleg csak az úton tudtunk haladni... úgy, ahogy...

Aztán az út is egyre cifrább helyekre vitt. Végül az egyik meredekebb feljáróra nem sikerült lendületből feljutnom - itt felvetettem, hogy igaz ugyan, hogy még csak másfél órája nyomjuk az ipart, de mi lenne, ha most már visszafelé nyomnánk...

Felvetésemet nem fogadta felháborodás. Azonnal fordultunk.

Az előbb még laza lejtő máris iszonyat emelkedővé vált... az előbb leküzdhetetlen keresztbe dölt fát - a haza melegétől megmámorosodott fiúk - mint egy fogpiszkólót dopták arrébb... mentünk, haladtunk... Már-már száguldottunk...

Végül kb. 2 litere benzin elégetésével és kb. 3 és félóra küzdelem után ott voltunk ahonnan elindultunk. Az autónál - pakoltunk és jöttünk haza.

A román oldalon - természtesen - végig jól haladtunk, még a legeldugottabb kis útat is letolták... a határt átlépve már csak 30-40 volt a megengedett utazó, ha gyorsabban mentünk, akkor az árokban álló autók, mint intő jelek hívták fel figyelmünket arra, hogy kis hazánkban a védekezésre, megelőzésre fordítandó pénzeknek már megint talált valami nagy okos jobb helyet...

 

Nézzétek meg a képeket és végén a videót is!