Main menu
Nincsenek események

Mivel most hétvégén lesz a 3 napos hárdosabb endurós túránk és az előző takonyolásomból még nem épültem fel 100%-osan, így a túra előtt kénytelen voltam bevállalni egy kicsit lájtosabb triáltúrát, hogy lássam: van-e értelme az endurós túrán egyáltalán elindulnom...

Boci természetesen szívesen és lelkesen vállalta, hogy megmutatja nekünk, hogy milyen az a lájtos triáltúra. Gábor és Robi barátomat a beígért hőség keményen elgondolkodtatta, de végül győzött bennük a szolidaritás - jöttek, hogy baj esetén legyen aki tólja a motorom.

Rekkenő hőségben érkeztünk meg - valami iszonyat mennyiségű vízet csomagoltunk, amióta kijárunk most fordult elő először velem, hogy a tartalék víz mennyisége több lett mint a tartalék benziné. Szükség is volt rá - egy-egy völgyben annyira megrekedt a levegő, hogy szabályosan folyt rólunk a víz. Az általános állapotomra jellemző, hogy a sokadik hőguta után már azt sem számoltam, hogy hányszor ájultam le a motorról - nagyon tikkasztó és fárasztó túra kerekedett a lájtozásból. DEEE és ellenben - nagyon jól éreztük magunkat, a végére egyeseknek még arra is maradt energiája, hogy a helyi strandon áztassa le magáról az út porát.... én menetközben fürödtem meg, amikor is egy mélyebb, kiszélesedő patakmedren való átkelés közben egy lenyúló ágba beakadt a gopro kamerám és beleesett a zavaros, sáros vízbe.... ej-ej... ejj... Még nem mertem bekapcsolni - de legalább meglett. ;)

Na, a lényeg: nézzétek a videót és a képet és izzadjatok a nyugágyatokban hűtött sörrel a kézben...

Képek:

Videó: