Main menu
Nincsenek események

Idén az első (2017)

Reggeli után épp a Scooby Doo-t néztem a picurokkal, amikor szólt a kedvesem, hogy csörög a telefonom... Hadd csörögjön, azért van.

A film vége után azért csak megnéztem, hogy ki hívott... - igazából a hosszú évek kemény munkájával egész jól leszoktattam erről már mindenkit. ;)
Gábor barátom volt az - kilenc után visszahívtam.

- Csak nem motorozol - kérdi...

- Áh, dehogy - válaszolom neki.

- Szombaton rossz idő lesz, de készüljön egy gurulásra - dobja fel Gábor.

- Szombat nem jó, családi rendezvény...

- Akkor vasárnap!

- Az se jó - az asszony továbbképzésen, én leszek a bébiszitter....

- Hát végül is vasárnap se lesz túl jó az idő, bezzeg ma... Ma kellett volna mennünk...

- Akkor gyerünk.

- Ne hülyéskedj - már késő van.

- Akkor 10-kor találkozunk! ;)

Találkoztunk. És 10:20-kor már útba voltunk a nagylaki határátkelő felé.

Sajnos csak bőven fél egy után sikerült felülnünk a motorokra, de innentől kezdve egészen 6-ig nyitottuk az évadot. ;)

Jó volt - kellemesen elfáradtunk. Fényképet, videót alig készítettünk - így ne nagyon számíts semmire.

Vágott (rövid) videó:

 

Vágatlan (hosszú) videó:

 

Szezonnyitó 2017 - Szelíd állatoknak

 

A sebtiben meghirdetett túrára csak úgy tolongtak a jelentkezők. Szerencsére az indulásra azért normalizálódott a létszám: 9 fővel vágtunk neki az közel 500 km-nek ígérkező távnak. És nem is ez a lényeg, hanem az, hogy ennyien is fejeztük be... ;) A 9 főből ketten a mopedrallysták táborából érkezett, mivel nekik nem volt az alkalomhoz illő motorja, így a garázsban fellelhető, porosodó két Suzukimat (Djebel 250, Dr 350) aktiváltuk erre az útra....
Majd elfeledtem, a rémüldözők és motortkíméljük számára a távolsági adatok: Teljes megtett táv: k. 500 km. Ebből nem aszfalton: 50 km. A terepes részből az a rész, ahol sár is volt: 10 km.

De a szöveg helyett beszéljenek a képek és a videók. (Azért nagy-nagy szeretettel várnék egy általatok írt élménybeszámolót!)

Szép volt fiúk-lányok! Köszönöm, hogy megtiszteltetek az év első gurulásával!

 

Nyári gumival télen?!

Mivel nemrég lett kész a motorom felújítása, múlt héten ki is próbáltam egy kicsit terepen és rögtön leszaggattam a sárvédőm természetesen sárral. Nem sikerült endúró  sárvédőt szerezzek de Taki biztosított,  hogy így tél végén nem lesz sár, végig száraz aszfalt,  és ezt a biztatást rám nem annyira dicsérő jelzőkkel is színesítette.

Na nekilendültem, mit veszíthetek inkább nyerek jelszóval, a csapat Aradra teljes létszámmal összeállt.  Az időjárási körülmények miatt,  ami a széljárást illeti semmilyen várat nem néztünk meg, pedig azokat a szél  nem tolta odébb, de hát jobb a békesség. Egy számomra ismeretlen marosvölgyi falut említett Taki mint balra fordulási lehetőség, a táblát látva már tudtam, hogy ez csak a nyelvi nehézségem miatt volt.

A falun végiggurulva és az aszfaltot elhagyva egy erdei úton gurultunk ahol már éreztem, hogy a tudás hiányomat nem kompenzálja a gumim, de még nem gondoltam semmi - számomra - extrém feladatra. De nem sokára már nem kellett rágódjak rajta, egy Nádas nevű kis helyiségben, ami egy hegyi falútól szokatlan névnek tűnt, a főút balra, mi jobbra egy kis agyagos emelkedő fele vettük az irányt. Itt már segítségre szorultam, de még a falu neve nem esett le nekem.  De nemsokára eljött a pillanat, amikor a dagonyázás közben megvilágosodtam, olyan sárban caplattunk hogy akár nádas is lehetett volna a hegyen, ami egyébként ritka természeti jelenség. Itt szeretném megköszönni alföldi serpa segítőimnek a motorom tengerszint fölé támogatását.

Egy váratlan pillanatban - én már titkon vártam - leértünk egy emberek lakta területre, ahol egy kis pihenéssel egybekötött uzsonnával, próbáltuk rendbe szedni kicsit megtépázott felszerelésünket, azaz lemostuk az indexeket a motoron, már akinek maradt legalább pár darab. Én a bakancsomat is megmostam a patakban, de nem ázott be mikor beleálltam, mert már régen beázott felülről.

Ezt követően már ismert terepen Honctőig meg sem álltunk, egy helyi bevásárló központot jól összesaraztunk ebéd vásárlás ürügyén. Túravezetőnknek köszönöm a szalámit.

Mivel már időben nem fért bele több erre a napra, így elindultunk egy igen szép szerpentines aszfalton a Maros völgye irányába, de mire kiértünk volna a másik oldalt, egy váratlan fordulattal ismét saras terepen találtam magam.  A váratlan fordulat meglepte a motoromat is, felfordult, de Robi segített gumira tenni mert már a csuklóm kezdte feladni a szolgálatot, hiába ez a sok irodai tollforgatás nem edzi meg.

A főút aszfaltja a csapat egyik legjobbját sem kímélte, egy jobbos kanyarban a terep  slick gumi megadta magát, így egy verseny körülményeket és időt megszégyenítve gyors gumicserét követően folytattuk utunkat.

Tekintettel arra, hogy nekem még a hétvégére szőlőmetszés is be volt ütemezve, Ópáloson elbúcsúztam a csapattól.

Nagyon jól éreztem magam, (főleg mikor más tolta a motorom), köszönöm még egyszer a szervezőnek és a csapatnak a segítséget ami sockban hozzájárult ahhoz hogy végig veletek lehettem.

üdv agy

 

 

Fényképeket itt találsz (Köszönjük Mati!): http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=143076926&t=9118599&openwith=1

 

Vágottan:

 

Vágatlanul:

 

XI. Kóbor bakacsos emléktúra

Még 2016. október 2-án ért az a megtiszteltetés, hogy részt vehettem a XI. Kóbor bakancsos emléktúrán, melyet ismét Skalp barátunk dirigált le.

Sajnos a munka miatt nem tudtam a péntek reggeli startnál ott lenni, de délután kettőkor már ezerrel téptem a csapat után. Mivel gyors és praktikus akartam lenni, a nagy robogóval (Honda Pantheon 150) mentem. Ez a motor könnyedén elnyelte az úti csomagokat és eső esetén is kellő szélvédelmet biztosít. A terepes részektől kicsit tartottam, de bíztam Skalp ígéretében - főleg gyalogolni fogunk... Megérte - tényleg sokat gyalogoltunk. A gyaloglásokat összekötő szakaszokon meg pont a kellő adrenalinlöketet tudta szolgálni a kis robogó... Volt szalagkorlát koccolás, sóderen megcsúszás... szóval minden.

Idén az erdélyországi Rév és környékét jártuk be. Nagyon jól sikerült.

Amíg várjuk Joci videóját,  nézzétek meg az általam kreáltakat - előbb a rövid, kedvcsináló... aztán az alaposan megvágott vágatlan... ;)

 

 

 

Kalandot keresel? Több naposat? Megtaláltad!

 

HCC HÓ 2016 - beszámolók

Köszönöm mindenkinek a kulturált viselkedést. Remélhetőleg hazafelé is marad még belőle. :)

BOLDOG ÚJ ÉVET MINDENKINEK!

 

 

 

Bemelegítőnek nézzük, hogyan HCC-znek a bálnák...

 

Ha van egy-két jó képed, videód, akkor azt oszd meg velünk is!

Egy-egy kis fogalmazványnak is örülnénk... a nagyobbakért, meg ölni tudnánk. :)

Mindenesetre köszönöm a részt vevőknek a megjelenést, a szervezésben segítőknek a segítést!

BUÉK!!

Így látta Tibi barátunk

A Mopedrally-k és a 2016-os Erdélyi Mopedtúra után év végére jutott még egy laza kis levezetés, melyre idén végre sikerült is eljutnom.

A kiírásból tudtam, hogy nem megyünk sokat, sejtettem, hogy bandázás lesz, de azt nem hittem volna, hogy a kitűzött távot sem tesszük meg. (Mondjuk az a kb 30 km is bőven elég volt)

250-es szöcskével terveztem menni, de láttam, hogy az ismerősök „mopedekkel” támadnak és Taki is ezt preferálja, így én is felmálháztam hűséges kis Hondámat és kora reggel nekiindultam a 100 km-es útnak a rajtig. A várakozásoknak megfelelően ez volt az egész túra legkeményebb része, 3-szor álltam meg a -7-8 fokban és tisztességesen átfáztak. A rajtot könnyen megtaláltam, a forró tea pedig elfeledtette az eddigi szenvedéseket. Ezúton is köszi Sanyi!  :)

Évadzáró off-road wellness hétvége – röviden… Robi barátom tollából

Az ősz számomra elég rapszodikus volt motorozásilag, pedig a legjobb időszak, nincs por, nincs meleg.

Előzmények:
Valamikor októberben… üzenet érkezik, levélnek nem nevezném a legjobb szándékkal sem. „sz-v-h…?” kapcs. ford. Menjünk-e motorozni szombat-vasárnap-hétfő napokon, vagy mindegyiken… Persze, hogy Takitól. Nem ment, családi progi felülírta.
Valamikor novemberben… hasonló bőbeszédűen: „szombat?” nem jó…
Egy hét múlva: ugyanez… nagyon jó, menjünk… az utolsó pillanatban lemondtam… Taki sem fog többször hívni motorozni, de jelöljük meg december első két hétvégéjét, hátha összejön. Legyen biztos, ráírok kedden, hátha… indult a készülődés, időjárás figyelés…

Beszámoló videó - röviden:

De végül csak összejött. Lázas szervezkedés után kialakult: két nap, kis motorokkal, kettesben egy minden komfortot biztosító MB100 típusú lakókomplexumban! Micsoda kaland! Hajrá!