Main menu
Nincsenek események

Tavaszi kirajzás

Suzuki DR250 teszt

Skalp defektes

Kedves barátunk - Skalp - élménybeszámolója

"Defektes tanmese kezdő motorosoknak, avagy elmesélem hogyan szoptam én tegnap éjjel egy defekttel, a szépleány meg a szájával 3 órán keresztül a régi ötös elején.

 

23:30 Jöttem a 0-áson, kezdek készülődni az 5-ös lehajtóhoz, 110-nél elkezdi rázni a seggét, éppen be akartam slisszolni két kamion közé. Némi halálfélelem után sikerült imbolygó seggel levonszolni magam a régi 5-ösre. (1. tanulság: ne az utolsó pillanatban kezdj menekülni, ha rázod a segged és egy nagy állat jön mögötted!)

1-esben tolás az első sötét földúthoz, ahol éppen szemben állt egy csinos stopppos lány. Becs szó, a sötétben annak látszott! Előkaptam a mit is? Ja, igen a Super Slime pumpámat, felfújtam, mármint a hátsómat, gondolva hogy egy világos részig eljutok. Kilátszó szeg nem volt, a szelepnél jött ki a levegő. Na, ez szelepszakadás! (2. Bárhol lyukas a belsőd, a szelep mellett jön ki a levegő.)

Elindultam. Volt is egy jól kivilágított villanytelep leálló, nem is volt foglalt, de tovább robogtam, mert olyan keménynek tünt még... (3.tanulság: állj meg az első világos helyen, bármilyen kemény is vagy!)

A keménység hamar elszállt, (tegnap múltam 44) 1-esben araszolás vissza az üres fényes helyig úgy néhány km-t.

24:00 Ez az én helyem! Nappali világosság, van nálam szerszám, szerelővas, Slime pumpa, ragasztó, pótbelső. Nem lesz itt baj! Meg tudom csinálni!!! (3. Ne örülj, korán!)

 Vidáman ugrálok a hátsó keréken, mikor is egy autóból kipattan a hely valódi "bérlője", túl már a napi x-edik gumicserén. Még egy profit is küldtél mellém, köszönöm, Uram! Kicsit rövid ugyan az overálkája, de jól áll neki! Hívjuk Orálkának. Én ugrálok, ő sétál le föl, tölem 5 méterre. Jól mutatunk mi így ketten a reflektorfényben.

Egyre kisebbeket ugrálok, feladom. Nem ugrik le a peremről. Orálka közben el egy fuvarra. Nézzük a tartalék belsőt, fel tudom-e fújni? (Mert ugye az enyém szelepszakadt!) A pótbelsőn egy centis hasadás. (4. Időnként ellenőrizd a pótbelsőt, amit kb 10 éve cipelsz magaddal.)

00:30 Szelepszakadt belső, lyukas pótbelső, felniről le nem jövő külső. Reménytelen. Tudtam én, hogy másik motor oldaltámaszával le lehetne nyomni, (Orálka közben vissza, öblít egyett) próbáltam a középállvány alá betuszkolni félredöntött csonka motorral, de esélytelen. Hogy az oldaltámaszt miért nem próbáltam, nem tudom. Szerintem a sokk...(5. Ne add fel, szedd össze magad, meg tudod csinálni! Feri is megmondta)

Feri is, de én is feladtam. Főleg, hogy Orálka megint otthagyott, egy kamionba ugrott fel. Tudtátok, hogy a kamionnak automata lehúzós oldalfüggünye van? Nagyon király. Kell egy segítség! Okta! Éreztem a mosolyt az arcán, örült a hívásnak;) De se belső, se másik kerék. Azért köszi! Bakk Viktor! Olyan édesen aludt! Csík Gabi! Felvette! Nem is volt álmos! Oldaltámasszal próbáltam-e már?Hát nem, mer a sokk.... Próbáljam! Ok. Kösz!!! Orálka kamionból ki, gyorsan át a kamion mögött éppen megálló autóba. (6. Ha nappal látsz egy jó nőt, még nem tudhatod, mire képes éjszaka)

1:00 Oldaltámasz a perem alá, gumi becsúszik középre, hurrá!!! Ugyanez Orálkánál is megvolt közben. Vidáman körbeugráltam a szélén, vasakat alányomtam, lefordítottam a keményről. Orálkával ezt ezidő alatt ugrálás és vasak nélkül is megoldották, mert megint ott sétált mellettem.  Ellentétben vele, én még nem örültem így lyukas guminak! Nem szelepszakadás! Levált a folt! Hurrá!!! Egy hónapja huzattam külsőt, mondtam a gumisnak, nézze meg a foltot. Jó az! (7. A foltozott gumi nem biztonságos! Ezt még Orálka is tudja.)

1:30 Orálkának bejön egy dupla fuvar. Megint elhagyott. Én fülyörészve kenem a ragacsot (valszeg Orálka is...) folt, nyomás, belső vissza, felfúj, beszerel. Hurrá!!! Megcsináltam!!! Orálka is. De megint mennie kellett...nem búcsúzkodtunk!

2:00 Indulok, hallgatom, próbálgatom. Jó ez! Zene bekapcs, jó a hangulat! Egy női hang belebúg a fülembe. Nem, nem Orálka: Battery is low ! (8. A nők a rosszat is tudják édesen közölni veled)

Nincs zene. De van még 200km, rajta ugyanennyi kamion, mind szembe. Orálka is biztosan alszik már vagy szembe...

3:20 Mondom, nincs blues, de itt 44-es. Hajnalodik...

4:30 Isteni ez a zuhany! Orálka te is fürgyé le, nehéz éjszakánk volt!"

 

Van-e hó a Pádison február 28-án?

Gyuri barátunk most vett egy XT600 Tenerét - ki kellene próbálni a hétvégén. Az idő is jónak ígérkezik. Az új bukó is megjött...

Menjünk!

Nézzük meg, hogy ennek az enyhe télnek ellenére is van-e még hó a Pádis fennsíkon. Persze nem mertem elmondani a tervet, mert elsőútnak kicsit ütős... így csak szép lassan csepegtettem az infókat - de nem hátrált meg. Gyuri, a hős!

Vasárnap reggel 7:40-kor startoltunk a szegedi Shell kútról. Nem nagyon siettünk, mert a sarkadi MOL kútnál 9:30-ra megbeszélt randink előre láthatólag csúszni fog. Ugyanis a harmadik résztvevővel - Tündével - reggel 6:40-kor még a facebookon értekztem. Szerintem esélye se volt ennyi idő alatt Pestről leérni Sarkadra. Szépen komótosan mentünk. Útközben egyszer-egyszer megálltunk szerkót igazítani, még egy réteget felvenni, elvakarni a jeget a plexiről... stb.

 

9:28-kor csekkeltünk a kúton. Tünde sehol. Küldött egy SMS-t, hogy most tankolt épp valahol... megnéztem - van még időnk.

Így kényelmesen tankoltunk, majd felkerestük a vasárnapi zárvatartás következtében egyetlen nyitva lévő boltot, ahol bevásároltam a túrára. Amúgy azt terveztem, hogy majd románba veszek valamit, de ha már van időnk ugye... A bolt keresése közben feltűnt egy hamburgeres is - így izibe meg is reggeliztünk. Majd vissza a kútra - a várakozás unalmas perceit Gyuri - a nagy hohohohóóóóó - a szomszédos tópartján horgászó emberkék molesztálásával töltötte.

HCC HÓ 2015

KisTaki szerint

HCC HÓ!!! Már megint eltelt egy év? Ebben az évben a szűk baráti kör motoros csapattá alakult. Vettem egy xt-t, erre Pityke egy hétre rá vett egy Ktm-et, majd hirtelen Rajmi is. Alszom rá egyet, hogy megemésszem a sok port mögöttünk  mire felkelek Ricsinek egy xt áll a garázsban, Palának meg egy ttr. Manó már rég a pittel repked,  Gergő egy régi, de meglepően jól teljesítő mz-vel. Gyorsan elszaladt a nyár, a sok km és a por, cserélődtek a motorok, egyre jobban teljesít a csapat.
Közeledik a HCC. Mindenki várja, hiszen Manón és rajtam kívül ők még csak hírből hallottak róla, ekkor érkezik a hír Takitól, ha akarunk túrát, akkor segítsünk a szervezésben. Nekünk a legkönnyebb, hiszen itt lakunk. Miért ne? Ezt is el kell kezdeni valahol. Bejártuk párszor az új útvonalat, hogy el tudjuk kerülni a védett területeket.
Itt a reggel, mindenki időben elkészült az indulásra. Az idő is tűrhető, azért a hó hiányzik. Laza 1 óra alatt át is értünk Benéről Dabasra, egy két technológiai szünettel   Megcsodáltuk a gépparkot, egy kis beszélgetés az ismerősökkel. Átszámoltam a létszámot 80 fölötti, gyors jelentés a mamának, hogy tuti elég legyen a kaja.
Induluuunk!!!

Hirtelen felindulásból elkövetett túraendurózás - Irány a Pádis!

Ez történt Robi szerint:

A céges évzárón szűrtem a hűvös búzasört, közben azon gondolkoztam, hogy egy hete már készültünk motorozni. Ha nem másképpen, akkor fejben. Ráírtam Takira – hála a korszerű mobil kommunikációnak és a helyi free wifi-nek – van-e programja vasárnapra. Mondja van, csak az eszköz még kérdés, annyi a lehetőség. Hát menjünk!

Csak ne suhogjunk, mert úgy már nagyon hideg van. Nem fogunk. Megnyugodtam. Menjünk bálnával… Az nem a suhogós vonal???

Összeállt az elképzelés, pakolás, tankolás. Nem öntöm tele, minek cipeljem. Valamennyi van még benne, ráöntök 10 litert…

Korai indulás, tiszta idő, irány Makó. A csináld magad szakköri foglalkozás keretében a fiúk egy kis kerékcsapágy cserével, legalábbis ennek szándékával ütötték el az időt, hogy amíg odaérek ne kelljen unottan egymást nézniük.

Kicsivel dél után ültünk motorra. Órát nem néztem, de a gyomrom határozottan jelezte az idő múlását. Az érzés jelentősen tompult, ahogy lehajtottunk az aszfaltról. Jó ütemben haladtunk észak felé, amerre a Pádis is van. Oda biztosan nem megyünk, mert későn indultunk. Visszafelé már aszfalton jövünk, mondja Taki. Bohóckodunk egy kicsit a szép őszi hegyek között, utána sötétedéskor már pakolunk fel és indulunk is visszafelé. Pontosan így történt…

Volt latyakos, vajas, sáros, nyomvályús, köves és avaros talaj, illetve ezek mindenféle keveréke. Havas nem volt. Havat a Bihar vonulatainak magasabb csúcsain láttunk. Oda már nem kell menjünk pár hónapig.

Napsütés, kék ég és egy eltévedt utcai hőmérséklet kijelző 14°C-nál megakadt. Csuda időjárás így december közepén, nyitottam a szellőzőkön, zipzárakon. Kellemes makadám utakon emelkedtünk süllyedtünk. Hopp-hopp előz a hátsó kerék a nyálkás avaron. Kell a pihenés is, hova ez a hajtás. Ledőltem kicsit. A csúcsok között le-lebukott a nap. Legalább világosban érjünk ki az aszfaltra. Kiértünk. De merre fordulunk!!!???? Arra a Pádis van, nem a meleg autó…

A Pádis tövében, erős szürkületben (nem volt még 4 óra!!) vacsorát hirdetett a csapat, tiltakoztam, hogy ez még csak az ebéd. Mire mindent megettünk (3 fogás + desszert +kávé) besötétedett. Nem kicsit, teljesen.

Mire összepakoltam és észbe kaptam a csapat nagyobbik fele már meglógott. Fogtam egy nyulat, aki 4 kerékkel, 2 jó fényszóróval vezetett ki a Boga völgyéből. Hamar utolértük a szökevényeket. Visszafelé nem láttam a hőmérő nagy piros számait, de már nem használhatott két digitet az aktuális hőmérséklet kijelzésére…

A hazafelé vezető úton tempósan haladtunk, faltuk a kilométereket. A lágy és hosszú rugózás tompította a minőségi országút hiányát jelző kátyúkat, lépcsőket és aszfalt hiányokat. A dévai útra levezető szerpentin éjszakai üzemben áldás volt. Javult a hőérzet és az élményfaktort is emelte. A főútra rákanyarodva kivillant az üzemanyagszint jelző. Ez elromlott, vagy nem bírja a hideget… biztos kifolyt a benzin, amíg fekve pihentem… katt-katt… milyen 300km??? Aha, megvan az ok a narancs jelzésre.

Jó, kalandokkal teli nap volt. Ha valamit hiányoltam, akkor azt a +5 fokot és a +3 óra világosságot, amit nem szervezett össze a Mindenható.

Ha érdekel, hogy mindezt, hogy élte meg Taki, akkor klikkel ja bővebben gombra!