Main menu
Nincsenek események

Nagyon közeleg pünkösd szombatja, ideje bejárni a rally leendő nyomvonalát... Igen ám, de egyedül unalmas és kockázatos is egy ilyen hosszút útnak nekivágnki. Így aztán örömmel vettem, amikor is egy hódmezővásárhelyi fiatalember felajánlotta, hogy szívesen velem tartani - hiszen úgyis régen ült már motoron és élete első robogóját is épp most vette meg (amúgy régeben endurózgatott).

Nekem sem kellett több - máris a Free nyergébe pattantam és GGGOOOO!!! Károlya egy vizes aprilia rally-val jött, így országúton elégé feltartottam (nekem max. 58 km/h-t vitt GPS szerint az ezeréves minarelli blokk, neki egy bő 10-essel többet is bírt volna...). Na, mindegy - szépen lassan leértünk Ladánybenérre, ahol beköszöntünk a szülőkhöz és már mentünk is tovább Takosny irányába, mert nagyon hosszú út állt még előttünk...

 

Végül 11 óra után pár perccel értünk oda az 51-es út melletti Castrol kúthoz (itt lesz majd a start!) - amúgy háromnegyed 8-kor indultunk Szegedről és kb. 170 km-t nyomtunk le, ami azért nem is olyan rossz teljesítmény a korunkra és a motorjainkra való tekintettel...

Kicsit rendeztük sorainkat, tankoltunk... majd átgurultunk a start tényleges helyére, ami a benzinkúttól kb. 200m-rel fentebb van egy nagy ipari telep előtti üres területen. Aztán ucu...

Az első pár méter alatt megállapítottuk, hogy az országútra beállított keréknyomás nagyon sok lesz terepre, szét rázta a kezünket és bizony a futóművet is a 2.3-ra felfújt gumi. Megálltunk eresztettünk belőlük bővez és mindjárt komfortosabban folytattuk utunkat.

Meglepően nagy szárazság és homok fogadott minket - talán állíthatom, hogy ilyen mély homokkal még egyik rally-n sem találkoztam... Ej mi lesz itt, ha nem lesz eső a rendezvény előtt?? Azt hittem, hogy majd a belvizekkel kell megküzdeni és tessék, tengelyik merülő kerekekkel gázoltunk át a homokon... Na, mindegy - mikorra teljesen elkeseredttünk volna, máris kiértünk az első belvizes részhez, ahol is jókat kocsolyáztunk a felázott agyagos talajon - de összeségében jól haladutnk. Aztán jött egy kis eredei csiki-csuki, mert hogy el ne aludjanaka a résztvevők - idén ismét beraktam egy kis erdőzést az elejére... hadd hulljon a férgese alapon.

Valahol itt - két kidölt fán felakadva tapasztaltam, hogy nem jön mögöttem Károly barátunk. Visszamentem és megkérdeztem, hogy vajon mit keres ilyen elmélyülten a motor alatt? Kiderült, hogy elhagyta a kipufogó rendszert rögzítő csavart, így az egész dobot csak a hengerre rögzített könyök tartotta, minek következtében egyre érdekesebb hangok jöttek ki belőle.

Beálltam én is keresni - semmi... az avar elnyelte.

Aztán jöttek az 5letek... próbáltuk a megfelelő méretű csavart a motor más - nélkülözhető - alkatrészeivel pótolni... de nem nagyon találtunk alternatívákat. Végül a tükör tünt a leghasználhatóbbnak, de sajnos a kieső csavar vitte magával a menet jelentős részét is, így a tökrön lévő menet hossza nem tudta átívelni eme hiányosságokat. Végül egy vastagabb imbuszt dugtunk a nyilásba, így az tartotta a kipufogót és megoszlott a terhelés.

A körülményekre való tekintettel az erdei részt kicsit leegyszerűsítettem... de még így is iszonyat hangokat adott rally, úgyhogy azt javasoltam Kacsinak, hogy guruljon ki a tőlünk nem túl messze kígyózó aszfaltcsíkra és Bugyin próbáljon egy megfelelő csavart szerezni én meg addig feltérképezem az előttünk álló részt. S majd a település után újra összefutunk...

Kacsi jobbra, én balra folytattam az utat.

Ekkor találkoztam a videón is látható, iszonyat port felverő traktorral is... Remélem, hogy látjátok: sár az nincs... Mentem-mentem mendegéltem... jegyzeteltem a kanyarokat, a kérdéseket... és faltam a kilométereket.

Máris ott voltam a megbeszélt randi ponton. Gyors telefon - sinen van a javítás: új menetet vágtak és már indul is... Kb. 20 perc múlva ismét együtt folytathattuk a túrát. Most jött az a szakasz, ahol pár éve Domi megmerítette a simson robogót - teljesen száraz volt minden, ej-ej... Hol itt az izgalom? A kaland?

Hát nem váratott magára túl sokat, mert pár száz méterrel és pár híddal arrébb, ahol pár éve a kukarica földön át gázolva kerültük, helytük a belvizet most bizony szerényen de épp az útat lepte el. Nem kellett túl sok bíztatás - neki a közepén meghúzód, száraznak tünő kis sávnak... Persze mondanom sem kell, hogy kb. a felénél jártam, amikr az első kerék a sáv baloldalán lévő vízzel telt vájuba, a hátsó meg a jobb oldali vájuba csúszott... én meg pofára előre. Ekkor vettem csak észre, hogy az álnokul átázott talaj bizony ördögi mélyégekig hajlandó elnyelni az ember cipőjét. Még szerencse, hogy reggel mégis a motoros csizma mellett döntöttem. Mivel a környéken elég sok vizet találtam, így simán lemostam magamról a sarat és ismét megtisztulva sajnálattal vettem észre, hogy bizony ez a taknyolást a baloldali hátsó irányjelzőm bánta...

Na, mindegy - veszett már több is Mohácsnál...

Igazából az előttünk állór észek ismét nem nyújtottak túl sok izgalmat, mentünk... kikerültünk egy-két pocsolját... hol kisebbet, hol nagyobbat és máris ott kígyózott előttünk az ominózus csatorna, amelyen mindenévben megküzdünk az átjutással. Valószínűleg a kora tavaszi burjánzás hiányának köszönhetően idén először (már 5-ször keltünk át ugye...) észrevettük a csatorna jobb szélén a susnyásban megbúvó, kidöntött vákból "ácsolt" kis "hidat", amelyen nevetve és száraz lábbal keltünk át.

Mivel az időnk kezdett vészesen a vége felé járni és a tervezett vának még csak a harmada felé jártunk ezért abba hagytam a jegyzetelést és csak a nyomvonal rögzítésére koncentráltam. Kicsit nagyobb gázokkal kezdtünk el haladni. Erre szükség is volt, mert most már elvétve sem találkoztunk pocsojával, belvizzel... Homok-homok és homok... Mindenütt csak homok. Egyre mélyebb és egyre homlósabb... Szegény robeszok néhol vért ízadva haladtak, de csak így magunk között azért el kell, hogy ismerjem: a mopeddel ezerszer nehezebben taljesítettem anno azeket a részeket... Szóval robogóval már-már unalmasan egyszerű volt haladni.

Végül este 8 után értünk be Szegedre...

A térkép kész - a táv idén kicsit hosszabb lesz. Készüljetek, mert ez rendesen odavág!!

Képek:

Útközben alig készítettem videót - azt is csak a saras részeken, így ebből az égvilágon semmilyen következtetés nem vonja le.. maximum annyit, hogy ennél több sárral tudi, hogy az egész túra alatt nem fogsz találkozni (maximum, ha külön keresed...):