Main menu
Nincsenek események

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 

Járművel való közlekedés védett természeti területen 

A védet területek GPX állománya innen letölthető... a nemzeti parkoké meg innen...

Az állandóan frissített letölthető innen. (Google Earth kell hozzá...)
 
A védett természeti területeken, valamint a Natura 2000 hálózatba tartozó területeken a szakterületi jogszabályok alapján tilos, illetve engedélyhez kötött a járművel történő közlekedést. A védett természeti területek interaktív térképe bárki számára elérhető a Természetvédelmi Információs Rendszer közönségszolgálati modulján (http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm). Fontos tudnivaló még az is, hogy az erdőtörvény alapján erdőterületen (a természetvédelmi oltalomtól függetlenül) kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

2008. január 1-jétől a rendelkezéseket megsértőkkel szemben kiszabható helyszíni bírság összege megemelkedett, csakúgy mint a természetvédelmi szabálysértés esetén kiróható pénzbírság mértéke.

 


Objektív felelősség

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kktv.) módosítása alapján 2008. január 1-jétől az objektív felelősség elve érvényesül a védett természeti területen gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés, valamint az engedélyezett közlekedési útról való letérés tényállásokra is. A kiszabható bírságok összegét, valamint a szabályszegések körét a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza.


A rendszámozás kérdése

A Kktv. új 25/A §-a megoldja a közúti közlekedésre (akár korlátozásokkal) alkalmas quadok nyilvántartásának és azonosítóval történő ellátásának problémáját: "közúti forgalomban a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is (quad)], a segédmotoros kerékpár [ideértve a négykerekű segédmotoros kerékpárt is (quad)], a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt". Négykerekű motorkerékpár (quad) esetén 2008. január 1., négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) esetén 2009. április 1-től kötelező a rendszám, amelyet a közlekedési hatóság vizsgálata alapján adnak ki.
Aki már rendelkezik ilyen járművel, 2009. július 1-jéig kell eleget tennie a forgalomba helyezési kötelezettségnek. A közúti forgalomban való részvételre csak azok a quadok alkalmasak, amelyek teljesítik a közösségi EK rendelet típusjóváhagyási követelményeit. A kétkerekű és háromkerekű segédmotoros kerékpárok esetén 2011. január 1-jétől kötelező a rendszám.


A közút kérdése

Forgalmi rendszám természetesen csak közúti közlekedés esetén kötelező. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény szerint "út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút)". Emellett kimondja a jogszabály azt is, hogy a "közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával és a magánút feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve". Tehát, ha az út kezelője nem jelzi, hogy a tulajdonában levő út közforgalom elől le van zárva, azt a közúti közlekedésre vonatkozó szabályok figyelembe vételével bárki használhatja, amennyiben az tényleg bejegyzett, helyrajzi számmal rendelkező út. A forgalmi rendszám azonban minden közúton, vagy a közforgalom elől le nem zárt magánúton (földúton is) kötelező!

 


Vonatkozó jogszabályok

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény

38. § (1) Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges különösen:
i) közösségi és tömegsportesemények rendezéséhez, sportversenyhez, technikai jellegű sporttevékenység folytatásához;
j) járművel történő közlekedéshez, az arra kijelölt utak, az engedélyezett tevékenységek végzéséhez szükséges munkagépek, valamint a feladatukat ellátó - külön jogszabályokban erre feljogosított - személyek járművei kivételével.

80. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával
e) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez, hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély, hozzájárulás nélkül vagy attól eltérően végez
természetvédelmi bírságot köteles fizetni.
(5) A természetvédelmi bírság nem mentesít a büntetőjogi, a szabálysértési, a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására, továbbá a helyreállításra vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.


A szabálysértésekről szóló 1999. LXIX. törvény

Természetvédelmi szabálysértés
147. § (1) Aki
a) a természetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.


Az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet

Útügyi szabálysértés
60. § (1) Aki
f) természeti és védett természeti területen az engedélyezett közlekedési útról letér,
ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.


Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet

9. § (2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges
d) a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához.


Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény

82. § (2) Az erdőterületen kerékpározni és lovagolni, motorral, illetőleg gépkocsival közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad.

103. § (1) Amennyiben az erdő látogatója az erdő védelmére, a haszonvételek gyakorlására, valamint az erdő látogatására vonatkozó, e törvényben megállapított előírásokat megszegi, az erdészeti hatóság határozata alapján erdővédelmi bírságot köteles a külön jogszabályban meghatározott számlára a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül befizetni. Az erdővédelmi bírság legkisebb mértéke kétezer forint, legnagyobb mértéke ötvenezer forint.


A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Természetkárosítás
281. § (1) Aki
a) fokozottan védett élő szervezet egyedét,
b) védett élő szervezet egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,
károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki védett
1. természeti területet,
2. barlangot,
3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

21. § (1) A gépjármű üzemben tartója, illetve a 21/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel
g) a természet védelmére
vonatkozó - külön jogszabályban meghatározott - egyes előírások betartásra kerüljenek

25/A. § A közúti forgalomban
b) a motorkerékpár [ideértve a négykerekű motorkerékpárt is (quad)],
d) a segédmotoros kerékpár [ideértve a négykerekű segédmotoros kerékpárt is (quad)],
- a 25. §-ban meghatározott kivételek alkalmazása mellett - a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt.

47. § A törvény alkalmazásában:
h) Út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is.
i) Közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy Mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával és a magánút feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve.


59. § (1) Ez a törvény – a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel – 2008. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti
(4) A Kkt. 25/A. §-a d) pontjának e törvény 10. §-ával megállapított rendelkezését a 2009. január 1-jét megelőzően használatba vett
a) négykerekű segédmotoros kerékpárokra 2009. május 1-jétől,
b) kétkerekű és háromkerekű segédmotoros kerékpárokra 2011. január 1-jétől
kell alkalmazni.
(5) A Kkt. 25/A. §-ának d) pontjában meghatározott járművek hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátását az üzemben tartónak - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - 2009. január 1-jét követően kell kérni.

Megjegyzés: a 2009. január 1-je után használatba vett 2-3-4 kerekű segédmotoros kerékpár esetében a hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátást a jármű üzembentartójának a jármű üzembehelyezésekor kell kérnie.


A közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet

7. melléklet a 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelethez
Sorszám A természet védelmére A természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény Bírság összege Ft-ban
1. A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés
a) védett természeti területen
b) fokozottan védett természeti területen 38. § (1) bekezdés j) pont a) 150 000
b) 300 000
2. Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen 38. § (1) bekezdés j) pont 100 000


Az országos közutak kezelésének szabályozásáról szóló 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelet

Függelék a 6/1998. (III. 11.) KHVM rendelethez
I. Fogalom meghatározások
I.1. Fogalmak a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-a h)-o), r) és s) pontjai szerint:
h) Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.
i) Közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy Mindkét irányból behajtani tilos jelzőtáblával jelzett magánút.

Forrás: www.termeszetvedelem.h



 Az erdőtörvényből kicsit bővebben:
 

61. § (1) Tilos erdőben
a) legeltetni;
b) bármilyen hulladékot elhelyezni;
c) élő fáról, cserjéről gallyat, díszítő lombot levágni (kivéve a minőségi törzsnevelést elősegítő nyesést), mohát gyűjteni.
(2) Tilos az erdő látogatójának – a munkavégzésre jogosultakon kívül – motorfűrészt, 500 g-nál nagyobb fejtömegű fejszét, 30 cm-nél nagyobb vágólap hosszúságú kézifűrészt magánál tartani a közforgalom előtt meg nem nyitott erdei utakon és az erdőben.

Ezt azért emelem ki, mert az én autómba általában ennél nagyobb fűrész található - ezek szerint törvényellenesen...

 

88. § (1) Az erdőben, valamint az erdészeti magánúton való közlekedésre a közúti közlekedésre vonatkozó szabályokat e törvényben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.
(2) Az erdőgazdálkodó az erdő és az erdészeti létesítmény védelme érdekében járműnek az erdőben, valamint a közforgalom elől elzárt erdészeti magánúton való közlekedésére a közúti közlekedés szabályaitól eltérő forgalmi korlátozást határozhat meg. A forgalom korlátozásának módját és időtartamát – figyelmeztető tábla elhelyezésével – az erdőgazdálkodónak a helyszínen jeleznie kell.
 

Az erdő látogatása

91. § (1) Az erdőben – annak rendeltetésétől függetlenül – üdülés, sportolás és kirándulás céljából gyalogosan bárki saját felelősségére ott tartózkodhat, amit az erdőgazdálkodó tűrni köteles, kivéve, ha
a) más jogszabály azt korlátozza, vagy
b) az arra jogosult a látogatás korlátozását az e törvényben foglaltak alapján elrendelte.
(2) Aki erdőben nem erdőgazdálkodással összefüggő tevékenység céljából tartózkodik, az e törvény alkalmazásában az erdő látogatója.
(3) Az erdőgazdálkodó és az erdő tulajdonosa az erdő látogatójától a látogatásért díjat nem kérhet, azonban jogosult a ténylegesen felmerült kárának és költségének megtérítésére.
(4) Az erdő látogatója
a) az erdei életközösségben, az erdő talajában és az erdészeti létesítményekben kárt nem okozhat,
b) az ott tartózkodók pihenését, valamint a rendeltetésszerű erdőgazdálkodási tevékenységet indokolatlanul nem zavarhatja.
(5) Üdülési, sportolási, illetőleg kirándulási célból – a kijelölt út kivételével – gyalogosan sem vehető igénybe
a) az erdősítés területe, amíg a rajtalévő faállomány a két méter átlagos magasságot el nem éri;
b) az erdőrezervátum magterülete.

92. § (1) Az erdőben lovagolni, illetőleg járművel közlekedni csak az arra kijelölt úton szabad. Itt nagyon fontos az arra szócska... Tehát nem az a lényeg, hogy az úton, hanem az, hogy az úton legyen az is megjelölve, hogy ott pl. lovagolhat, vagy motorozhat... Ilyen út alig-alig létezik.
(2) Erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre utat az erdőgazdálkodó javaslata alapján vagy harmadik fél kezdeményezése esetén az erdőgazdálkodó egyetértésével az erdészeti hatóság jelöl ki.
(3) Az erdészeti hatóság a kijelölést az út műszaki tulajdonságaihoz igazodva egyes járműfajtákra korlátozhatja.
(4) Az erdőben lovaglásra, valamint járműközlekedésre kijelölt utat mindenki saját felelősségére veheti igénybe.
(5) Amennyiben lovagló- és kerékpárút kijelölésére sor kerül, állami erdőben a közérdek fokozott érvényesülése érdekében törekedni kell a regionálisan is összefüggő erdei lovagló és kerékpáros útvonal hálózat kijelölésére.

93. § (1) Az erdőgazdálkodó hozzájárulásával szabad az erdőben:
a) huszonnégy órát meghaladóan üdülési, illetőleg sportolási célból tartózkodni, táborozni, továbbá sátrat felverni;
b) turistaútvonalat kijelölni és létesíteni;
c) turisztikai berendezést, létesítményt építeni és fenntartani;
d) ideiglenes árusítóhelyet üzemeltetni;
e) e törvényben külön nem nevesített sportversenyt rendezni.
(2) Erdőben lovas és technikai sportversenyt rendezni csak az erdőgazdálkodó hozzájárulásával és az erdészeti hatóság engedélyével lehet.
(3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőgazdálkodási tevékenysége során megrongálódott jogszerűen kialakított turistautat, turisztikai berendezést, létesítményt haladéktalanul az eredeti állapotában helyreállítani, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmassá tenni.
(6) Turista útvonalat jól láthatóan, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabály szerint jelzéssel kell megjelölni, és nyilván kell tartani.

94. § (1) Az erdőgazdálkodó átmenetileg korlátozhatja és feltételhez kötheti az erdő egyes részeinek látogatását, amennyiben az ott-tartózkodás
a) életet vagy testi épséget veszélyezteti, vagy
b) az egyes erdőgazdálkodási munkák végzését veszélyezteti vagy akadályozza.
(2) A vadászat időtartamára a vadászatra jogosult az erdőgazdálkodó hozzájárulásával átmenetileg korlátozhatja az erdő egyes részeinek a látogatását.

95. § (1) Az erdőgazdálkodó a turista-, lovagló- vagy a járműközlekedésre kijelölt utat érintő korlátozást köteles minden alkalommal az erdészeti hatóságnak előzetesen bejelenteni.
(2) Az erdőgazdálkodó mentesül az (1) bekezdés szerinti kötelezettség alól, ha a korlátozás azonnali elrendelésére az életet vagy testi épséget közvetlenül veszélyeztető állapot megszüntetésének érdekében kerül sor. Ha a korlátozás időtartama a 24 órát meghaladja, azt az erdészeti hatóságnak haladéktalanul be kell jelenteni.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérő egyéb esetben az erdő egyes részei látogatásának korlátozását akkor köteles az erdőgazdálkodó előzetesen bejelenteni az erdészeti hatóságnak, ha annak tervezett időtartama az egy hónapot meghaladja.
(4) A bejelentéshez mellékelni kell a korlátozással érintett területet ábrázoló erdészeti nyilvántartási térképet és a látogatás korlátozásának indokát, illetve feltételhez kötésének módját és idejét.
(5) A korlátozás időtartama a 6 hónapot nem haladhatja meg.
(6) A két hónapon belüli ismételt korlátozást, annak időtartamától függetlenül, előzetesen be kell jelenteni az erdészeti hatóságnak.
(7) Az erdészeti hatóság a látogatás korlátozásának indokoltságát felülvizsgálhatja, és kötelezheti az erdőgazdálkodót a törvényben foglalt előírások betartására, illetve az általa elrendelt korlátozás megszüntetésére.

96. § Az erdő látogatásának korlátozását a helyben szokásos módon kell kihirdetni, valamint figyelmeztető táblák kihelyezésével gondoskodni kell a megfelelő tájékoztatásról.

 

Az erdészeti szakszemélyzet kötelezettségei  és jogosultságai

98. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet szakirányítási tevékenysége során köteles
b) az erdőben jogszerűen végzett munkák szakmai irányítását elvégezni.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során az erdőben, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton jogosult:
a) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért személyt cselekményének abbahagyására felszólítani, ellene eljárást kezdeményezni;
b) a járművet, amelyikről alaposan feltételezhető, hogy azon jogellenesen szerzett fa-, szaporítóanyag, illetve egyéb erdei termék van – a tervezett intézkedése okának és céljának közlése mellett – feltartóztatni, átvizsgálni;
c) az a)–b) pont szerinti intézkedéssel érintett személyt személyazonosságának igazolására felhívni, vagy személyazonosságának megállapítása érdekében – ha az érintett személy magát önként és hitelt érdemlően nem igazolja – igazoltatásra jogosult hatósági személyt felkérni;
d) az erdőt veszélyeztető vagy károsító jogellenes cselekmény elkövetésén tetten ért vagy az elkövetéssel alaposan gyanúsítható személytől a jogellenesen szerzett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket, valamint az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt elvenni.
(3) A (2) bekezdés d) pontja alapján elvett faanyagot és szaporítóanyagot, illetve egyéb erdei terméket és az elkövetéshez (veszélyeztetéshez) használt eszközt az erdészeti szakszemélyzet köteles haladéktalanul átadni az erdészeti hatóságnak vagy a rendőrségnek.
(4) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt egyenruha és szolgálati jelvény viselésére.
(5) Az erdészeti szakszemélyzet őrzési tevékenysége során könnygázszóró palack, és – a fegyvertartásra vonatkozó külön jogszabályban foglaltak szerint – gáz- és riasztófegyver, valamint lőfegyver tartására jogosult, melyet egyenruhás szolgálatban nyíltan viselhet.

99. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az arányosság követelményének betartásával
a) a jogszerű intézkedésével – a 98. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt intézkedést kivéve – szembeni ellenállás megtörése érdekében testi kényszert, könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát;
b) az ellene irányuló támadás megakadályozására könnygázszóró palackot, szolgálati kutyát, gáz- és riasztófegyvert alkalmazhat.
(2) Az erdészeti szakszemélyzet lőfegyvert kizárólag jogos védelmi helyzetben használhat, feltéve, hogy más kényszerítő eszköz nem alkalmas a támadás elhárítására, vagy az eset körülményei folytán a megelőző intézkedésekre már nincs idő.
(3) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazására – ha az eset körülményei lehetővé teszik – az érintettet előzetesen figyelmeztetni kell.
(4) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, vagy a gáz- és riasztófegyver, valamint a lőfegyver alkalmazása során lehetőleg kerülni kell a testi sérülés okozását.
(5) Az intézkedés során megsérült személy részére – amint lehetséges – az erdészeti szakszemélyzet köteles a tőle elvárható módon segítséget nyújtani. Szükség esetén az erdészeti szakszemélyzet köteles gondoskodni arról, hogy az intézkedés során megsérült személyt orvos elláthassa.
(6) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazását az intézkedést követően haladéktalanul – amint az eset körülményei lehetővé teszik – jelenteni kell a rendőrségnek.
(7) A testi kényszer, a könnygázszóró palack, a szolgálati kutya, a gáz- és riasztófegyver és a lőfegyver alkalmazásának jogszerűségét a rendőrség vizsgálja ki a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint.

100. § (1) Az erdészeti szakszemélyzet az erdőben, az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületen és az erdészeti magánúton végzett erdőőrzési tevékenységével, valamint a jogellenes cselekmény hatóságnak történő bejelentésével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.